Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÉLMÉNY HALLGATNI: http://tajnyelv.hu/

 

Anyanyelvünk kifejező erejét óvjuk,ha nyelvjárásait megőrizzük.

                                        

 

Kedves Látogató, kedves leendő társszerkesztő!

Kezdjük a magyarság világszerte legismertebb költőjével, Petőfi Sándorral! Az alább idézett vers igazolja, ő nem tartotta rangján alul valónak, hogy szülőföldje nyelvjárásában szólaljon meg, írjon helyzetdalt.

Íme:

Petőfi Sándor:

HÍRÖS VÁROS AZ AAFŐDÖN KECSKEMÉT...

Tisza-Duna közti tájbeszéd szerint

 

Hírös város az aafődön Kecskemét,
Ott születtem, annak öszöm könyerét.
A búzáját magyar embör vetötte,
Kakastéjjee szép mönyecske sütötte.

 

Nincs énnéköm mestörségöm, nem is kő,
Van azé jó keresetöm, jobb se kő,
Vót is, van is, lösz is, hiszöm istenöm,
Míg utast lát a pusztába két szömöm.

 

Ómáspej a nyergös lovam, nem vöttem,
Szögénylegény szép szörivee szöröztem.
Csillagos a feje, kese a lába -
Mögeresztöm, a szél sem ér nyomába.

 

Ezön járok, mint kiskiráj, kényösen,
Borjúszájas ingöm lobog szélösen,
Süvegöm a jobb szömömön viselöm,
Mindön embör előtt mög se emelöm.

 

Be-benézök a bugaci csárdába,
Öszöm, iszom, kedvem szörént rovásra;
Ölégségös hitelöm van ott néköm,
Mögfizetök, böcsületöm nem sértöm.

 

A vármögye emböreit pej lovam
Csak ojan jól mögösmeri, mint magam.
Ha érköznek, nagyot nyerít - rátermök;
S ha rajt vagyok, gyühetnek már őkeemök!

 

Kecskemét azóta büszkén vallja magát hírös városnak. Mai lakói közül sokan talán csak ennyit tudnak az ország területét illetően legnagyobb nyelvjárásban mondani. A mostani városi fiatalok az országos tévécsatornák műsorain „nevelkednek”, a budapesti rádiók műsorát hallgatják, az iskolában a köznyelv szabályait tanulják. Nagyszüleikkel, akik még egymás közt tájszólásban beszélnek, alig váltanak szót, szüleik legföljebb otthon felejtkeznek bele a gyerekkoruk nyelvébe.

Falun sem sokkal jobb a helyzet Szülőhelyem egyik pedagógusa mondta, hogy az iskolában csak a „legegyszerűbb” (értsd: legprimitívebb környezetben élő) gyerekek őznek. Ők természetesen érzik helyzetüket, szégyellik is elmaradottságukat, legelőbb ennek hallható bizonyságától, az anyanyelvjárásuktól szabadulnak meg.

Miért kellene megőriznünk a nyelvjárásunkat – nyelvjárásainkat?

Az élettan szakemberei tudják, hogy az egyes fajok kihalása változataik elszegényesedésével kezdődik, ezért is tartják nagyon fontosnak a biológiai sokszínűség megőrzését.

Észre kell vennünk, hogy analógiás alapon az emberi nyelvekre is vonatkoztatható ez a jelenség. A nyelvjárásunkat elfelejtjük, a köznyelv tájnyelvek helyett idegen nyelvből – az angolból – „újul” meg. Úgy tűnik, már csak angol nyelvtudással viheti az ember valamire. Végül is mire akkor a magyar nyelv?!

Nyelvjárásaink megőrzésével anyanyelvünket védjük. Ezért indítom ezt a honlapot, ehhez kérek segítő társakat, ötleteket, írásokat. Azt remélem, hogy ez az internetes lap valóban Értékös Lap lesz.

Bócz Ferenc

                                                                   ny. magyartanár

 

 

 

Récsei-Szulimán JUdit: Somogyi vagyok

2018.05.23

"Büszke vagyok arra, hogy somogyi vagyok" - írta a Facebook-on Récsei-Szulimán Judit. Tisztelet minden lokálpatriótának, mert soványka a hazaszeretet, ha nem a közvetlen környezetünk ismeretének és megbecsülésének talajából nő ki.

Remélhetőleg a közeljövőben Judit segítségével még több ismeretet kapunk Somogy megye,országunk e szép szegletének megőrzött és alakuló tájnyelvéről és az azt beszélő emberekről

 

A SOLTI BÍRÓ IGAZSÁGA

2016.03.02

 

A FAÁGYÚ

2016.03.01

 

SOLTON CSAK A PAPOT KÍNÁLJÁK

2014.02.02

Egy megtörtént  eseményen alapuló solti történet  . 

 

SOLT VÁROS NEVÉNEK EREDETE

2013.12.15

 Solt város néveredetének magyarázata alföldi tájszólásban

 

KIS HANGTANI ÉS NYELVTANI MAGYARÁZAT AZ ALFÖLDI NYELVJÁRÁSHOZ

2013.10.16

Kis nyelvtani magyarázat azoknak akik nem ismerik az alföldi nyelvjárást, illetve az abban használatos néhány jellemző hang kiejtését.

 

A ROHASZTÓ MÖG A ROHATT SAROK

2013.10.06

Régi időjóslás a solti emberektől.

 

LAJOS BÁCSI MÖG A FIJA

2013.08.14

 Újabbsolti történetek Kissóti barátom keze alól

                                                                                czF.

 

KAPARÓ vagy HOROLÓ

2013.02.23

 Egy mezőgazdasági eszköz - két név

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tájszófejtő | Hozzászólások: 172

Rekviem egy tájért

2012.04.15

 "Lidi néni" most is gyerekkorára, a régvolt tájra és a benne élt emberekre emlékezik