Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A SOLTI BÍRÓ IGAZSÁGA

2016.03.02

A SOLTI BÍRÓ IGAZSÁGA

A mútt század közepin Sóton vót egy nagy tisztöletbe álló városbíró. Mögérdömli, hogy az utókornak mögörökíccsük a nevit. Albert Pálnak hítták a bíró urat. Rúla hallottam még  gyerökkoromba a követköző  történetöt:

Békességbe ét két szomszéd hosszú ideje ëgymás mellett. István gazdákodott a fődecskéjin. Az istállójába tehén bőgött, az óljaiba malac visított, az udvarába mög tyúkok kapirgátak. A szomszéd Józsi mög iparos embör vót, ű nem tartott állatokat,hanem ződségöket termesztött az udvarába,mög néhány gyümőcs fát.

A békesség akkó romlott mög, mikó István gazda kerítésin a kutyák rést csinátak. István tyúkjai hamaa áttalátak rajta a szomszédba, Józsi veteményösibe. Lé is csipkötték a gyönge piros retköt röndösen. Józsi szót is Istvánnak, hogy tögye röndbe a kerítésit, hogy në tuggyon a baromfi át bitangóni. Más aakalommaa a gyönyörűen bodorodó fejös salátát tötték tönkre István tyúkjai. Józsi mögen szót Istvánnak, hogy igazíccsa má mög a kerítésit. A békesség kedviér még ezt is mögbocsátotta, má csak azér is, mer a saláta csak az asszony kedvence vót, Józsi inkább a füstőtt kóbászt  övögette szívesebben.

Istvánnak valahogy nem akaródzott mögjavítani a kerítést. Ebbű keletközött a bonyodalom. Józsi naponta nízögette, hogy színösönnek a bogyók a mút évbe űtetött három ribizli bokron. Most hoztak elősző termést. Józsi má szinte a szájába érözte a finom ribizli ízit, de várt még égy-két napot, hogy a kis bogyókat a nap tökéletösen pirosra érlejje. Ëgyik nap kimén a kertyibe, hogy végre lészüretőhesse a ribizlit. Hát ahogy ballag a kis bokrok felé még a szívverése is majnem mögáát. Azt köllött látnia, hogy a dédölgetött bukrokrú a szomszéd tyúkjai épp az utósó  szömöket csipködik lë.El is futotta a pulykamérög. Ee kapta az ëgyik ribizlizabálót, rögvest kitekerte neki a nyakát és cifra káromkodások közepette átdobta a kerítésön Istvánék udvarába. A többi baromfi a résön körösztű hazaszalatt miután Józsi közibük vágta a kisgereblyét.

A nagy szencségölésre  Istvánék is az udvarra szaladtak. Mikó möglátták a tyúktötemöt űk is emlögették az Istent, hogy micsinájjon a Józsivaa. Oszt mikó lëcsillapottak,  mögfőzték a szöröncsétlenű járt tyúkot ebédre. Az ebéd közbe szidták a Józsit, mer röndös paraszt embör hétköznap tarhonyalevest, vagy krumplis tésztát ebédöl. A tyúk az ünnepnapra való, most mög a Józsi miatt kénytelenök húslevest, mög pörkőttet önni. Ee is határozták, hogy ezt a sértést nem haggyák annyiba! Másnap bepörőték Józsit a bírónáá.

A bíró behívatta mindkét pörös felet a városházára.

Elősző a főpörös István kapott szót, hogy mongya ee mi történt. István gazda elő is adta  a panaszát:

Tekintetös Bíró Úr! Igaz, hogy a tyúkjaim átmöntek a szomszéd kertyibe. Ott kapirgátak égy kicsit, de ezér még nem kő kitekerni  annak a szögény jószágnak a nyakát. Igaz, hogy mögöttük ebédre, de mink nem tyúkot akartunk ebédőni  erre csak a Józsi ajjasága kényszerítött bennünket. Mink ezt a tyúkot azé tartottuk, hogy tojjon nekünk sok tojást. Tavassza mög ee akartuk űtetni. Keet vóna alúla legalább harminc  pici csibe. Azokat tovább neveeve rengeteg tojásunk lött vóna. Láthattya Bíró Úr milyen istentelen nagy kárt okozott nekünk a Józsi. Ezé kéröm a Bíró Uramat, hogy fizettese mög a veszteségömet ! Kötelezze a Józsit kétszáz pengő kár mögfizetésére!

A Bíró Úr eddig némán haagatta a panaszt, most kivötte a pipát a szájábú és csak ennyit mondott:

Igazad van! De hagattassék mög a másik fél is. Té is mondd ee Józsi, hogy történt a dolog!

Erre Józsi   a követközőket tárta a bíró elé:

Bíró Úr! Hát Istvánnak nincs is kára, mer mögötték a tyúkot. A másik  mög az, hogy az ű hibája, hogy hiába kértem , hogy csínájja mög a kerítésit. Oszt  a tyúkok neköm is kárt okoztak a kertbe , főzabáták a salátát mög a retköt, a ribizlirű nem is beszéve. Különben a piacon jó ha öt pengőt kapott vóna azé a tyúkér,ű neköm sokkaa nagyobb kárt okozott.

Erre a Bíró Úr azt feleete:-Neköd is igazad van.

Ezt má nem áhatta szó nékű a jegyző  së, így szót a bírónak: - Bíró Úr! Nem löhet mind a két félnek igazat anni !

Pali bácsi nagy bölcsen erre így válaszót:- Még neköd is igazad van!

Kissóti