Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KURHÉJA

Gyerekkoromban sokszor hallottam, ha tavasszal megjelent a magasban egy sas, amelyik kiscsibékre lesett. A falu szélén az első asszony, aki észrevette, elkezdett kiabálni: kurhéja!, kurhéja! - aztán átvette a másik, és így úszott a madárriasztás végig a falun. Érdekes melódiája volt a kiáltásnak, az első szótagot mélyebb hangon, hosszabban mondott (énekelt) második követte, a harmadik egészen megrövidülve ismét magasba csapott.

Nagyon meglepett, amikor megtudtam, van ilyen magyar családnév is.

Honnan származhat ez az állatriasztó szó? Merre használják az országban? De szeretném tudni!

 

 

UDUNI KUTYÁJA!

 Ha az ember 14 évesen elkerül anyanyelvi nyelvjárási környezetéből, a tájszavak közül számos kiesik az emlékezetéből. Aztán ha előáll valami olyan helyzet, amelyben valamikor használta, újra eszébe jut.

A napokban a szülői házunk udvarán tettem-vettem. Látom, átjött a szomszéd kutya.

Éppúgy, mint kisgyerekkoromban, szaladtam felé, toppantottam és mérges hangon rákiáltottam: „Uduni kutyája!”

Furcsa az olyan megszokott rövid állatűző szavak helyett, mint a sicc, hess, hücs, majd’ mondatterjedelmű kifejezéssel zavarni azt az ebet. Vajon mi az, ki az az uduni?

Azt is jó lenne tudni, merre használták, használják-e még valahol.

 

 

 

A BORDÓ

 A tájszavak egy-egy nyelvjárás olyan ritka szavai, amelyek vagy nem fordulnak elő a köznyelvben, vagy a jelentésük tér el gyökeresen a köznyelvben használtaktól. Erre példa az én szülőhelyem „bordója”.

Általában egyfajta színt értünk rajta. Gyerekkoromban egy nagyon jól használható  mezőgazdasági hulladék volt a bordó.

Édesanyám így mesélt családunk egyik nehéz életszakaszáról: „Akkor vót a Felvidék visszacsatolása, férjem behíták katonának. Itt maradtam ezer bajjaa, két kicsi gyerökkel. Hogy bódogúni tudjak, Zsófi sógornőm - itt laktak a tanyán - gyütt segíteni kukoricát szönni. Éjjee mög vágtam a kukoricaszárat. Mikó mögvót ez a munka, sógornőm eevitte a gyerököket hozzájuk, én mög hétszámra möntem másoknak kukoricát szönni azér, hogy a szaamát behozzák, a búzát eevessék.”

Akkor a kukoricaszedés a csövek letörésével kezdődött, azokat halomba dobáltuk, majd kocsiba – természetesen lovaskocsiba – raktuk, rosszabb esetben talicskával toltuk be az udvarba. A gangon várták a fosztást. A csupasz csövek a góréba kerültek, a csuhé meg célszerű háziipari alapanyag volt: lábtörlőt lehetett belőle csinálni, de jó szolgálatot tett a szőlő kötözésénél vagy a hordódugó tömítésénél is.

A kukoricaszárat utóbb rövid nyelű szárvágó kapával a tövénél levágtuk, kévébe kötöttük, a kévéket kúpokba raktuk össze. Lassan ez is az udvarba került.

Télen aztán egy-egy kibontott kévét tettünk a teheneink elé a jászolba. A leveleket jó étvággyal megették, a lerágott kukoricaszár lett az ízék. Kiszedtük a jászolból, amikor megszáradt, újból kévébe kötöttük. Onnantól lett a neve bordó.

A bordót aztán eltüzeltük. Éles kézzel könnyű volt megfelelően hosszú darabokra vágni, hogy beférjen a katlanba. Ruhacsipesznek is használták. Gyerekeknek azonban játékkészítésre volt jó. Kis ökröket lehetett mesterkedni belőle, meg még mi mindent! Én vitorlás hajókat szerettem csinálni. Csak félbe kellett vágni egy-egy szekciót, beletűzni egy galambtollat, a végébe nehezének egy kavicsot bedugni, és máris vitte a tavaszi szél át a tavon, mintha az óceán hullámai közt röpülne

Hol használják még a bordót ilyen jelentésben?

 

 

 

TÁJSZAVAK A „SZÓMÚZEUMBAN”

 Karácsonyra gyerekeink kedves ajándékkal leptek meg, a Hajdu Endre összeállította Szómúzeum című könyvecskével. Alcíme szerint „Ódon, furcsa, érdekes, bolondos, emlékezetes szavak, nevek, címek tára”

Olvasgatása tényleg élményt nyújt. Számos sikertelennek bizonyult nyelvújításkori szóval találkozhatunk benne, régvolt mesterségek szakkifejezéseivel, számos alkalmi szóképzéssel-szóösszetétellel és tájszavakkal is.

Az eredetmegjelölés, azt hiszem, nem igazán szaktudományi: többnyire erdélyi, ritkábban székely, egyszer-egyszer göcseji, északkeleti vagy egyszerűen tájszó olvasható zárójelben a szavak mellett.

Olyan szavakat olvasok benne, mint gocsmány (egyházfi), prikulics (lidérc), ibolyagomba, kígyósüveg (gombafajta).

Számos nagyon szellemes összetett szó is előfordul benne: füttylik (száj), málnapásztor (medve), kanbagoly (agglegény).

Az észtok (erd., koponya) gyerekkoromat juttatta eszembe: „Az eszöd tokja!” vagy a „Fejed lágya!” azt jelentette hogy „Bolondságot mondtál”. Ha a bolondság nagyon nagy volt, már egész mondattal fejeztük ki a véleményünket: „Bolond vagy të, csak nem geringósz”.

Itt a tájszófejtőben de szívesen találkoznék sok hasonló, megőrzésre érdemes magyar szóval!

 

 

BÁKÓ

 

Keleti szomszédunknál van ilyen nevű megye is.

Régen, amikor még otthon voltam, melléknévként használtuk.

- Në lögyé má ilyen bákó! – mondta édesanyám, amikor nem mertem valamit megtenni, pedig már „nagy fiú” voltam.

A köznyelvben „élhetetlennek”, „gyámoltalannak” vagy egyszerűen „maflának” mondjuk.

 

 

HÓDAS

 

Még egy pejoratív – elmarasztaló – szó a szülőföldemről: a hódas. A köznyelvben holdasnak mondjuk. Jelentése valahol a holdkóros körül van. Olyan embert illetünk ezzel a jelzővel, akinek bolondos ötletei vannak, aki valamilyen szokatlan, az adott helyzetből logikusan nem következő dolgot csinál.

Szó mi szó, (a Nyelvjárásőrző elindításából következtetve) ’magam is ölég hódas vagyok.’

 

 

TŐDÖKLŐ ÉS VONYIGÓ

 

Igen meglódult a világ. Sok hasznos, érdekes tevékenység, a végzésükhöz szükséges eszköz, munkafogás hullik ki, marad el: kevés hasznot hoz.

Szülőfalum-városom nyugati szélén hosszan elnyúló „Szöllőhögy”, ahol annyi földimnek volt szölleje [szőlőskertje], egyre kopaszabb.

Sok munka van a szőlővel, musttal, borral, nem éri meg a fáradozást. Hiába a védett lyukpincesor, bennük haszontalanul állnak, romlanak a borászati eszközök, köztük a tődöklők is.

A tődöklő speciális tölcsér, kis dézsaformájú eszköz. A kifolyócsövet a hordólyukba kell illeszteni, máris önthetjük bele vödörrel a mustot.

A vonyigó is korszerűtlen lett, amióta a szalmát nem kazalba rakják, csak a bálákat rakják halomba.

A vonyigó szigonyszerű, fanyelű eszköz volt, amivel szalmát tudtunk a szalmakazalból kihúzni, hogy az istállóban almot terítsünk az állatok alá.

 

 

 

AGGAT

Akárcsak a bordónak ennek a szónak is van köznyelvi jelentése: szárítókötélre szoktuk aggatni a frissen mosott fehérneműt.

A mi vidékünkön egészen más jelentéssel is használjuk, éspedig részeshatározó-raggal: "Nem vöszöd észre, hogy aggatsz neköm?" - mondja egy anyuka a körülötte lábatlankodó fiacskájának ( "Nem veszed észre, hogy zavarsz a munkámban?").

 

 

KANDZSI

 

Kisgyerekkoromban számomra nem jelentéktelen „személyiségnek” számított a kanász, aki kora reggel valódi ökörszarvból készített dudával jelezte érkezését, vagy a gulyás, aki hangos ostorpattogtatással tudatta, ideje útnak indítani a teheneket a legelőre.

Csináltam én is magamnak: rövid nyele volt, a vastagabbik szára kenderkötél, aztán keskeny szíj, a végén pedig a sudár kenderkócból, de néha még lószőrből is. Csattogtattam is vele jó hangosakat, a gulyástól lestem el, hogyan csináljam.

Nekem az kandzsi volt.

Jóval később olvastam, hogy az én szerszámomat hivatalosan karikás ostornak hívják.

Talán a kancsukából rövidült kandzsivá, amivel viszont csak olvasmányaimban

találkoztam.

 

KAJDÁSZIK

Mifelénk ma már jobbára kiabálnak, ha hangoskodni van kedvük a falubelijeimnek. Valamikor, hat évtizede inkább kajabáltak vagy kajdásztak. Az utóbbi szó jelentésárnyalatában ott bujkált a rosszalás: "Mit kajdászik folyton ez a szomszéd?!" Ennél rosszabb volt, ha azt mondták, hogy óbégat az illető.

Ugye milyen árnyalt kifejező eszközökkel rendelkezik a tájnyelv?

 

 

KANDZSIKA

 

Solttól Ladánybene 40 km-re keletre fekszik. Ott a kandzsit kandzsikának hívják, tudtam meg az ott született Jobbágy Mártától.

Ez az alak már közelebb van a köznyelvi kancsukához. Nálunk a szóvégi -ka szótagot kicsinyítőképzőnek érezték, hisz' az komoly eszköz, nem olyan apró, mint például az "ustor" mégsem becézzük.

 

 

HADZSA ÉS DÉLIBÁTOR

 

Vannak tájszavak, amelyeket olyan gyakran használtunk, hogy lehetetlen elfelejteni. A fönti két szó meg azért maradt meg az emlékezetemben, mert csak egyszer hallottam édesanyámtól – ő volt igazán otthon a szülőfalumban.

Olyan hadzsa paraszt” - mondta valakiről rosszalóan. A szövegösszefüggésből az derült ki, hogy erőszakos, kíméletlen, könyörtelen, törtető ember az illető.

A délibátor pedig egy meggondolatlanul vakmerő fiatalember jelzőjeként hangzott el édesanyám szájából.

A hadzs(a) a mekkai zarándoklat, míg a hadzsi a zarándoklaton részt vett mohamedán arab neve. A deli szó oszmán-török jelentése „szilaj, vad, őrült”, a batir (mély hangrendű i-vel) hőst, vitézt jelent.

A török hódoltság alatt alighanem gyakran használták mindkét szót, százötven év múltával kezdtek feledésbe merülni. Anyanyelvjárásomban egészen a 20. századig megőrződtek.

 

MISKÁROL, ELŐHASI ÉS EGYÉB MEZŐGAZDASÁGI SZAKSZAVAK

 

Városi embernek, márpedig egyre alacsonyabb a falun élők részaránya, tájszónak tűnhet egy-egy ritkán hallott mezőgazdasági szakszó.

Magam is szülőhelyemen használt nyelvjárás darabjának gondoltam az előhasi (először vemhes [háziállat]) melléknevet, pedig az internet tanulsága szerint az állattenyésztők országszerte használják. A miskárol igét (nőstény állatot ivartalanít) is ismerik az egész magyar nyelvterületen.

A  maglódisznó („maglósertés: legelőre vert, anyának szánt sertés” [Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Gondolat Kiadó, 1959]) viszont, ha igaz, csak mifelénk van használatban.

Én forgatni igyekszem kora tavasszal itthonról haza, mert akkor kell a kiskertet fölásni.

Végül még egy, bár nem csak mezőgazdasági szó, az egyhasi. Először szülőfalum egyházi anyakönyvében olvastam: „… egyhasi két fiacskája”, azaz ikrekről írt a lelkész. Megnéztem a világhálón, és mit ad isten, számos előfordulással lehet találkozni.

 

Nagyanyám finomságai Ráckeresztúrról: piszlangmálé, pampuska

 

Csirapiszli, piszlangmálé

Mosott búzaszemeket nedvesen tartjuk, amíg csirázni nem kezd. Akkor megpirítjuk és összetörjük. Annyi tejjel, ami ellepi megfőzzük. Ezt a masszát egy lábosban megsütjük, lehetőleg kemencében. A lábasból kanállal esszük. Finom édes, illatos. Aki szereti, tehet bele kis cukrot is.

 

Pampuska

Az akácfa vagy bodzabokor virágját vízben rázogatva megmossuk, majd tiszta konyharuhára fektetve leszárítjuk. Ezután a  virágokat leszedjük a szárról, híg palacsintatésztába  keverjük. Kanállal forró zsírba szedjük és megsütjük. Lehet cukrozni a kész pampuskát.

 

                                                                (Halai Éva)

 

 

 

 

LIPÁNCOS ÉS GURNYASZT

 

Gyerekkorom mélyéről merült föl ez a szóláshasonlat: gurnyaszt, mint egy lipáncos csibe – „magába roskadtan ül, mint egy beteges csibe”.

A gurnyaszt ige Arany János Toldijában is kissé eltérő hangalakkal előfordul: „Gunnyaszt, vagy dög is már? lássuk, fölrepűl-e?” Úgy gondolom, hogy a mi alakváltozatunk a korábbi, és talán a görnyed szóval áll rokonságban.

Lipáncos csibe a többitől fejlődésében elmaradt, jellemzően szaros fenekű kis jószág, ami azért ki szokott kupálódni. Azon tűnődök, milyen kórt jelenthetett az a valamikor volt lipánc főnév.

 

 

 

KELEMPÁJSZMADÁR ÉS VAJRÉNYE

 

Én nagykanizsai nagyapámtól tudom, hogy a rántottát "vajrénye" néven emlegették, és, mint mesélte, Göcsejben a mókust "kelempájszmadár"-nak nevez(ik)ték.

                                                             (Jónyi Iván közlése)

 

 

 

 

Lafanc és rinnya

 

A szülői ház számos esetben idéz föl bennem réges-rég használt szavakat.

Esik az eső, a szőlőt kacsozni meg kötözni kellene, de kinek van kedve hozzá? Csupa lafanc minden…

Ha már kellemetlen dologról esik szó, a disznóólba kell menni. (Istenem, hol van már az a disznóól!) A disznó a közhiedelemmel ellentétben nagyon tiszta állat: csak az ól egy bizonyos szögletébe piszkít, és ha az ember kicsit késik a ganézással meg a friss alommal, akkor bizony ott a rinnya, a vizelettel, ürülékkel kevert sár. Jobb időben megcsinálni, amit kell!

 

 

CICÖRÉL, CSÖCSÖRÉZ

 

 

Mifelénk a kakas cicörél: meghágja, megbúbozza a tyúkot. Az Új Magyar Tájszótár szerint csicsörél, cicërél alakban is előfordul.

Ártatlan-naív kisgyerekkoromból való emlék: a szomszéd kislány, egy évvel öregebb volt nálam, de még ő sem volt iskolás, így szólt hozzám: „Gyere, Imrike, cicöréjünk!” („S választottunk magunknak csillagot…” – ahogy Petőfi írta.)

A minap nyugatra került gyerekkori barátommal beszélgettünk gyerekkori dolgainkról. Mondja, V. Pista melyik leányt cicöréte. . A szövegösszefüggésből kiderült, csak csöcsörézte (a mellét tapogatta).

Hát én idáig ezt se tudtam, hogy a szónak ilyen jelentése is van.

 

 

 

NÖVÉNYNEVEK: FOLYÓKA, MÁCSONYA, PURCSINKA

 

Nem tudom, hol a határ a botanikai, köznyelvi és nyelvjárási növénynevek közt, vagyis hogy egy átlagmagyarnak kötelező-e tudnia egy-egy gyomnövény hivatalos nevét.

Amikor a sógorom egy nálunk szokatlan szerszámot, acatolót hozott, először kezdtem kételkedni, mácsonya-e a mácsonya. Utánanéztem, hát  a mi mácsonyánk „hivatalosan” aszat.

A szép virágú, de alattomos folyóka másutt  folyófű, győtény, hajnalika, mezei paploncz, suttyáng.- valójában  apró szulák, botanikai nevén Convolvulus arvensis.

A porcsint (porcsinrózsát) gyerekkoromban csak mint kerti dísznövényt ismertem. Gyomnövényként az utóbbi években „mutatkozott be”. Ámulva hallom, hogy Ladánybenén – negyven killométer légvonalban - már több mint fél évszázada irtják kapával a purcsinkát.

 

 

KÉT TÁJSZÓ ZALÁBÓL: SZAKRAVIZSIGÓ, SZAKRAVÉDER

 

„A balatonyon sokan vótak, mint a szakravizsigó.”

 

Nagypapám szokta emlegetni: szakravizsigó, szakravéder. Ez amolyan szópótló szó, mint például a most használt, tök, állat, sár, zsír, izé....
Megpróbáltam lefordítani. A szótő: szakra (sacra) valamilyen szentes dologra utal. A többi rész értelmetlen.

                               (A Hoxa nyelvjárási fórumából: „szabórolandka”)

 

 

TRÉFÁS MEG HANGULATOS SZAVAK ZALÁBAN

 

A Hoxa nyelvjárási fórumában „szaborolandká”-tól tudtam meg, hogy ott karómarónak hívják a bort („na, az ujan is löhet!”) és mókusvíznek a pálinkát („az talán má  ëgy kicsivee jobb vóna”).

Aki ott csatangol, az csótorog, és az olyan szétszórt, szórakozott emberre, mint amilyen én is vagyok, azt mondják, hogy eceboca.

 

 

 

A GUGYESZ

 

Ha szemem elé kerül egy-egy nyelvjárásinak sejtett szó, meg szoktam keresni A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában, hogy benne van-e. Ez a szó bizony nincs.

Beírtam az internetes keresőbe, ott is mindössze 6 – 7 előfordulást tapasztaltam. Egyszer mint fórumos álnév szerepelt. Egyik fórumon olvasom, hogy a "pecó"az épitkezésnél kis bungalló,felvonulási gugyesz, amibe a szerszámokat tárolják.” – tehát valami épületféle.

Illyés Gyula a Puszták népében ezt írja: „[A "vándollók":]. Este érkeztek, s csak szállást kértek. Rendes helyük volt, a borjúistállókhoz épített kis csalamádé-fészer, a "gugyesz"…” Ez szerint ő is felszíni kis épíménynek tudta.

A mi udvarunk sarkában levő gugyesz verempince volt: talán 2x4 m. alapterületű, fölfelé szélesedő gödör, fölötte nádtető, mint a nagy házon, elöl lelakatolható deszkaajtó, hátul apró szellőzőnyílás. Krumplit, répát, gyökérzöldségeket tároltunk benne télire.

Ilyennek írja le a Magyar néprajzi lexikon a „veremólat”. (Valamikor nekünk is olyan tyúkólunk volt.)

 

 

KUKUCSKA

 

Bújom az internetet. Azt szeretném tudni, használják-e mások is a kukucska szót olyan jelentéssel, ahogyan a gyerekkoromban én.

Találtam rajzfilmfigurát, gyerekcipőboltot, magyar családnevet, és nagylátószögű kitekintőt is kínálnak ilyen néven. „Kukucska a testben” címmel a diagnosztikai célú ultrahangos képalkotásról olvasok. Egy süteményrecept – valami fordított süti. Újabb recept… Na végre!

Kaldeneker György médiaszakács (?) weboldalán akácvirágból készíthető szörpről és rántott akácvirágról olvasok.

„Gyerekként kukucskának neveztük, mert ha a virágát megnyomtuk, kikukucskált belőle a porzója. A zsenge virágokat csak úgy letépve a fáról megettük, érezni lehetett a közepében megbúvó cseppnyi mézet” – írja a szerző.

Más gyerekek kihúzták a virágszirmot és leharapták a belső végét. Én a fürtöt egészben vettem a számba, a szárát kihúztam, a sok virág a számban maradt. Kevésbé volt édes, de finom volt az úgy is!

Ehhez kapcsolódó felejthetetlen eset történt meg velem, amikor az osztályom tanulás helyett ürgeöntéssel töltötte a délelőttöt. (Nagyon elszaporodtak a kártevők.)

Útban hazafelé szorgalmasan „kukucskáztam”. Eközben csókolt szájon egy méhecske: megsértődhetett, mert megzavartam mézgyűjtő munkájában. Mire hazaértem, úgy földagadt az ajkam, hogy még fütyülni sem tudtam.

De megijedt édesanyám! Amikor aztán megtudta, mi történt, így vigasztalt:

- Möggyógyúsz, mire Sóton bíró lösző.

 

 

FÉ’BELI

 

   Reggelihez készülődünk. A feleségem megkérdezi, miért van a hűtőgépajtóban két flakon tej.

- Nem vëttem észre, hogy van még fé’beli doboz, azé’ nyitottam ki újat – válaszoltam. Másképpen kifejezve: nem tudtam, hogy van még doboz, amelyikből csak a tej fele hiányzik.

  Fé'beli – de ritkán kerül a nyelvemre ez a hazulról hozott szó! Nyelvjárási szó lenne? Keresem a Magyar Értelmező Kéziszótárban, hiába. Többet tud A magyar nyelv történeti – etimológiai szótára, de abban sincs benne. Marad a világháló. Beírom a keresőbe, nagyjából 273 találatot jelez ki. Nem olyan sok. Néhánynak nincs köze az én szavamhoz, például amikor „harmadik félbeli hozzáférési jogról” írnak (- a helyesírás hibátlanságáról nem vagyok meggyőződve). Talán arab személynév is van a találatok közt. Néhány régi könyvben (Eötvös Károly: Balatoni utazás, Mathematikai műszótár [MTA-kiadvány], Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája, Vas Gereben: Egy alispán) és egy Baudelaire-vers Babits magyar fordításában az általam használt jelentéssel szerepel. És még összesen három bejegyzés netezőktől, természetesen köznyelvi formában: félbeli.

   Lám, egy kihalófélben levő magyar szó, ami vidéki emberek szájáról röppen föl időnként.

   Megőrzésre érdemes!

 

 

KÍSÁNKODIK

 

         Mielőtt még hosszabb időre elkerültem volna otthonról, történt ez velem.

Miért, miért sem, semmi sem volt nekem jó, mindenbe belekötöttem, mindenért morogtam. Édesanyám szelíd szavakkal rákérdezett:

-Ugyë csak azé’ kísánkodsz, hogy a szó össze në vágjon?

         Magamban mindjárt igazat adtam neki. Tényleg nem volt semmi okom, hogy zsörtölődjek, „kísánkodjak” vele. („Nem nyafognék, de most már késő”  - József A.)

         Ha eszembe jutott, hadd járjak már utána!

         Kedvenc szótáromban (MNyTESz) nem lelem. Talán az anyanyelvjárásomban föllelhető íző beütés miatt? Úgy is van. Találok egy „késa” címszót, föltételezhetően finnugor eredetű, a 12. – 13. századtól vannak rá adatok. Egyik jelentése „veszekedés, huzakodás” Igei alakja a „késálkodik”. Ómagyarkori jelentése: vitatkozik valamiről, kételkedik valamiben.

         A világhálón alig találtam valamit. Egyetlen  példát találtam a nekem ismerős hangalakkal: „sokszor rötyögtem, ahogy ott kísánkodik Nasi a pici macseknak” (bleachszerpjatek.forumotion.net/.../justin-haza-t318.htm).

Csak a vonzata szokatlan nekem.

         Másoknak is?

 

 

A VACAK

nem föltétlenül vacak.

 

az meg biztosan nem volt vacak, ami nekünk volt. Tulajdonképpen ágy volt négy vaskos lábbal, gyalulatlan deszkából csinált oldalakkal, a szalmazsákban meg kukoricacsuhé volt. Eredetileg az istállóban volt a helye: A nagyapám szeretett azon hálni: közel volt kedves lovaihoz. Aztán elment tőlünk, még két éves sem voltam. Később az 1942-es árvíz elvitte az épületet a vqcak fölül, de az sértetlenül túlélte a megpróbáltatást. Az új ház elé, a gangra került.

Én is szívesen aludtam rajta békazenétől hangos nyári éjszakákon, mígnem pesti rokonoktól elnyűtt rekamié került helyette. (Az tényleg nagyon vacak volt!)

A világhálón vacok alakban találtam ilyen jelentésű szót: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1079.html 

Lehet, hogy mi rosszul mondtuk?

 

 

RÍPOL

 

 

Ripol a gyerök” – állapította meg édesanyám tárgyilagosan, minden harag nélkül, amikor kicsi unokái ezt-azt elrontottak a házban, mert „a gyerök az ulyan”. Olyan: mindent szeretne megismerni, közelebbről kipróbálni, de még nincs megfelelő tapasztalata.

Rokonértelmű szavai a rongál, rombol. A különbség éppen a szándék hiányában van.

Manapság számos „serdültebb” gyerek akarattal rongál, rombol, mert soha nem volt még módja megtapasztalni a teremtő munka örömét.

 

 

 

ELSZATYÁROL

 

Élete alkonyán Édesanyám már gyerekeinél – nővéreméknél vagy nálunk – lakott. Természetesen gyakran és örömmel utaztunk vele haza. Majd’ mindig, amikor kocsival közeledtünk a szülői házhoz, lírai hangulatba került. Ilyenkor Kisfaludy Károly költeményét szokta idézni:

 

                                   Szülőföldem szép határa!
                            Meglátlak e valahára?
                            A hol állok, a hol megyek,    
                            Mindenkor csak feléd nézek.


Amikor a ház előtt megálltunk, már a valamikor nagyon elismert Pósa Lajos versét mondta („Anyám intése”):

 

                            El ne add az ősi házat,    
                            El ne add az ősi telket,
                            Hol a csűrön késő őszig
                            Gólyamadár kelepelget!

 

Otthon az intelme már sokkal prózaibban hangzott:

 - Aztán ee në szatyárójátok a házat, ha má nem löszök – mert, ahogy nagyapám szokta mondani, „a ház nem vagyon, dë nyugodalom”.

 

Nem adjuk el, nem potom, de semmi pénzért!

 

 

MEGŐRZÖTT LATIN A NYELVJÁRÁSBAN: PUBLIKÁL ÉS APRËHËNDÁL

 

 

Valamikor a latin nagyon rátelepedett a magyar nyelvre, mígnem a 19. századi nyelvújítási mozgalom megfelelően vissza tudta szorítani. (Angol nyelvi hatásra most  kezd újra visszaszivárogni.) Anyanyelvünk egyes rétegeiben azonban számos szó őrződött meg.

Kisgyerekkoromban abban a bizonyos Pest – Pilis – Solt - Kiskun vármegyei nagyközségben még használták a publikál szót. Vasárnap délelőttönként a református istentisztelet után a községháza előtt gyülekezett a nép, hogy meghallgassa, mit publikálnak ki – ez bővebb híranyag volt, mint amit kidoboltak.

Még ma is él egy másik latin eredetű szó, az aprëhëndál bírálgat, elmarasztal jelentéssel. Példának egy napokban hallott bölcs megállapítást idézek: „Minek aprëhëndáni az öregöket, ha mi së tudjuk különbű csináni.”

 

 

KÚDÚS és MÉN

 

 

Nem tudom, tájszónak nevezhető-e, ha az a köznyelvi alaktól csak „szabályos hangmegfelelésekben” tér el. De nézzük csak a koldus és a megy szavunk szülőhelyemen élő változatát! Ebben a két szóban több talán a különbség.

Nálunk, ha valaki túlzásba vitte a rongyrázást, azt mondták: „Na nízd má! Kúdúsékná bál van.”

Ha rossz példát találunk követni, tanulságként – utólag persze – elmondhatjuk: „Bogár után szarba mén az embör.” (Egyébként mifelénk az embör mögy, ha éppen nem gyün.)

 

 

Pösztörködik

 

Mifelénk, persze arra a gyerekkorombeli mifelénk akkor pösztötködött az embör, ha valami nem épp a kedve szerint történt, de olyan nagyon azért nem is volt ellenére. Ilyenkor mondta még egy kicsit a magáét…

A köznyelvi morgolódik mellett szokták a valószínűleg szintén nyelvjárási eredetű óg-móg igét is mondani.

Szokásom szerint megnéztem a világhálón, gyakran fordul-e elő ez a szó.

Így, őzö nyelvjárási alakban nem találtam, pedig reményeim szerint a Bösztör helységnévvel van etimológiai rokonságban.

A peszterkedik alak sem igazán nagyszámban található: a Google keresőjében 206 előfordulás.  Egyhelyütt azt olvasom, hogy „szöszmötöl valamivel, pakolgat”, másutt „erőlködik, igyekszik”.  Egy fényképen Bogika peszterkedik – olyan dogot csinál, amit nem is lehetne. Felnémeten  sündörög, piszmog a jelentése. A http://burgetstylus.gportal.hu/ szerint „sündörög, álldogál,  valami körül forgolódik” A Magyar Tájszótár szerint meg „tehetetlenül igyekszik, iparkodik,  erőlködik, erőlködve kapaszkodik, csipeszkedik, valamiben mesterkedik”.
Köthetném az ebet a karóhoz, mondván, hogy igenis, én tudom jól!  Én is jól tudom.         

BÖKÉKÖL

Mikor bökéköl az embör gyeröke?

Hát például olyankor, amikor nagy melegben valaki a szőlőhegyi lyukpince hűvösét választja, hogy ott borozgasson baráti társaságban. Nagyon kell ilyenkor tudni, mennyi az elég, mert ha nem, háát…

Amint feljön az ember a hőségbe, rögtön szédülni kezd. Rövidesen elkezd bökékölni. Aztán

mondja csak, hogy öt-ven-öt… - kezd el hányni.

A magyar köznyelvben használt öklendezik igével azonos a jelentése. Mindkettő a hangutánzó-hangfestő szavak kategóriájába tartozik, tehát „csereszabatos”. Miért ajánlom mégis az igényes anyanyelvhasználók figyelmébe? Az internetes keresőbe beírva a köznyelvi alakra 186 000 találatot kaptam, míg a bökékel összesen hatszor fordul elő.

Mennyivel színesebb a beszédünk, ha ilyen ritkán elóforduló szavakat használunk szép számmal!

 

 

 

 

VERS

Ugyan mit keres ez a köznyelvi szó a tájszavak közt? – kérdezheti bárki.

Ugyanazt, amit a korábban itt ismertetett aggat, bátor vagy vacak szavak. El is mondom, hogyan jutott eszembe.

Nemrég hazautaztam a lakatlanul álló szülői házba. Szívfájdítóan egyedül voltam, le is feküdtem időben, hogy korán tudjak kelni másnap.

Éjfél körül fölébredtem.

- Már aludtam is egy verset – állapítottam meg magamban.

Édesanyám szokta valamikor így mondani, mint az idő egyfajta mértékegységét.

Talán onnan ered, hogy az istentiszteleti szentbeszédet is hívhatták versnek, és aki azt átaludta, az aludt egy verset. 

 

 

 

GYÜLE 

Otthon vagyok, egyedül. Az elődeim verejtékével megszentelt föld száraz, repedezett. Locsolni kell. Szerencsémre egy hete a lányom kigyomlálta az egész veteményeskertet, a szélén itt-ott kis kupacokban ott a munka eredménye, a gyüle, a semmire sem nagtyon használható mezőgazdasági hulladék. Munka végeztével a partódalba szoktuk rakni. Most, hogy kiszaradt, érdemesebb elégetni, kevesebb gyommag marad tavaszra.

Szokásom szerint megnéztem az interneten, gyakran fordul-e elő. Találni rengeteg gyüle-kezetet , előfordult még a gyüle-vész ( mindkettő eválasztva), így, egymagában azonban nem fordult elő. Biztos, hogy mindkét szóval rokonságban áll, az utóbbi előtagjában őrzi ezt a ritka nyelvjárási szót.

 

 

 

TOZSOROG

Édesanyámnak panaszkodott még a múlt évszázadban egy fiatalember:

- Nem vagyok jól, körösztanyám! Folyton úgy  tozsorog a fejem, mint a méhkas. - Nem sokra rá meg is halt agydaganatban.

Amikor eszembe jutott ez a szó, szokásom szerint  utánanéztem a kéznél levő értelmező, illetve etimológiai szótárban. Nem találtam ilyen szócikket. Az interneten is csak egy helyen, a szanalmas.hu fórumán tolong, nyüzsög  jelentéssel. No, gondolom, hátha előfordul magas hangrendű alakban. Lett is három találatom. A „forum.index.hu” oldalon azt olvasom, hogy „Merkel sem tözsörög vagy csacsog Orbánnal”. Hm… Társalog? Barátkozik? A weddings.hu fórumán valaki arról tájékoztat, hogy Manóka is ott tözsörög körülötte. Ott lábatlankodik, ha jól értem. A www.hazipatika.com oldalon ez olvasható: „Én úgy érzem, helyre tudnám tenni, ha túl sokat tözsörög…” Akadékoskodik? Veszekszik? Lehet.

Ami biztos: szülőföldemen él a tozsorog szó zümmög, zsong, zajong, ricsajozik jelentéssel. Másutt is használják elvétve, magas hangrendű változatban is, nem pontosan ugyanabban az értelemben.

 

KELL - KÖLL - KŐ - KÉK

 

 A Duna - Tisza-közén az őző nyelvjárásban a kell szót úgy mondják, hogy  köll. A másik sajátossága az alföldi tájszólásnak, hogy a szóvégi „l” mássalhangzót lehagyják. A kiejtésben ezt úgy jelzik, hogy a lehagyott mássalhangzó előtti magánhangzót megnyújtják. Így lett a köll–ből kő. Az „l” hangot egyébként a szavak közepén is  elhagyják, ha utána mássalhangzó áll.

Tehát :  kell=köll=kő= kék

A kő nem zavar be a kő (szikla) értelmezésbe, mert ezt ebben a tájnyelvben kű-nek mondják.

Például:  köves út = küves út.

Igen, de kérdezhetnék, hogy mit keres itt a kék.

A kék hangsor valamikor nem színt jelölt, hanem a kell szónak felelt meg.

Volt szerencsém ismerni egyik dédanyámat. Ő 1864-ben született. Ők még így mondták:

Ee kék mönni (el kell menni). Kék vönni  ëgy csizmát (kell venni egy csizmát).

Dédanyám következetesen ezt használta, a hozzá látogató barátnőitől is ezt hallottam.

kék színt ők kík-nek mondták. Pl. kík  kötő (kék kötény).

Édesanyámék már nem használták a kék szót kell jelentéssel, de ismerték. Ezt bizonyítja egy adoma, amit tőle hallottam:

Egy szegénylegény megkérte a lány kezét, és elmondta azt is, hogy náluk minden kék. A leány igent mondott, mert gondolta, hogy nagyon szép lehet ott, ahol minden kék színű. Mikor megvolt az esküvő a legény elvitte a lányt a házukba, az csodálkozva látta, hogy a kis fehér házikóban még bútor is alig volt. Kék színű meg semmi. Szóvá is tette férjurának, hogy szinte semmije sincs. A férj erre azt válaszolta: Hát montam én neköd, hogy nálunk mindön kék.

                                                                                                                                                        Kissóti 

 

 

A CUCA

A jó pap hóttig tanul, tartja a mondás. Így tanultam újat én, a solti, Kissóti barátomtól.

Az Aratás című visszaemlékezésében ezt írta: „Édösanyám sallóvaa  szötte a markot, én mög terögettem lë a köteleket. Abba tötte a markokat, amit főszödött. Közbe én a cucávaa  be is kötöttem a kévéket.”

Én is teregettem valamikor a kötelet édesanyámnak, kévét is kötöztem – kötözőpálcával.

Olyan másfél arasznyi hosszúságú, simára csiszolt, csiszolódott keményfarúd, az egyik vége lekerekítve, a másik kihegyezve, de nem szúrósra. Segítségével lehet az összetekert kötélvéget a kötél alá behúzni, nehogy kioldódjon a kéve. Nem túl nagy kunszt, de én titokban büszke voltam, hogy olyan ügyesen tudok vele dolgozni.

Világos, hogy cuca a kötözőpálca másik neve. Csak az a különös, hogy ugyanazon településen belül van, aki nem is hallott róla. Pedig édesanyám a sajátjuk mellett még részesarató is volt több nyáron át.

Megnéztem a szót a világhálón is. A Néprajzi lexikon szerint a Dunántúlon az ültetőfát hívják cucának. Nevezik még így a kukoricacsuhé föltépésére szolgáló madzagos végű, rövidebb faeszközt és nevezték így a kaszálók határát jelző botot is.

 

  

CUCÁL

Ha van cuca főnév, kell, hogy legyen cucál ige is. A viághálón két értelmezést találtam.

hargitaturiszt.uw.hu/szotar.html :  cucál - dédelget

szekelymagyar.transindex.ro (Székely-magyar szótár): dédelget.  Használata általános. Megj.: az ÚMTsz-ben valamennyire hasonló jelentésű a cucál: "nővel közösül", mely jelentésben általános népi szó.

Hozzáteszem az én etimológiámat is:

Egyszer réges-régen a nálam pár évvel fiatalabb szomszédgyerek rákérdezett, mi az, amivel játszom. Irrigátorcsap, feleltem.

Nem elégítette ki a válaszom. A mellettünk álló nagyanyjához fordult:

 - Mi ez, mama?

- Seggcucáló, Sanyikám.

 

 

KAPARÓ VAGY HOROLÓ

 Öregapám monta ëgyik röggee, hogy fő kő mönni a högyre, a szöllőbe. Mög kő kaparni, mer nagyon gyün benne a libagaz. A sóti embör ugyanis kaparja a szöllő főggyit, nem pedig horójja,  mint a fődváriak.

Solton kaparó a neve a máshol horolónak nevezett eszköznek. Nem tudom, hogy másfelé használják-e ezt az elnevezést,  Solton kívül én még máshol nem hallottam.

                                                                                                                                         Kissóti 

 

HUROLÓ

Egy településen születtünk, de más-más településrészen. Én, az Értökös a Főszögön, Kissóti barátom meg természetesen Kissolton. Mégis van némi eltérés anyanyelvjárási szókincsünkben. Már írtunk a cucának is nevezett kötözőpálcáról, most meg azt az állítását kell vitatnom, hogy Solton nem ismerik a horolót. A mi családunk ott a Főszögön ismerte, csak mi hurolónak hívtuk. Nem csak ebben a szóban fordul elő, hogy zártabb magánhangzót használunk, mint a köznyelv: a követ kűnek, a bokrot bukornak mondjuk, a gazat meg vagy tüvestű húzzuk ki, vagy hurolóvaa szakítjuk meg a tüvit.

 

 REHŰTT

A rehütt (rehüdt) szót legtöbbször a rehütt rongy szókapcsolattal hallottam. Olyan kidobásra méltó textiliáról mondják, ami még falun sem használható semmire. A világhálón alig-alig találni rá példát, összesen öt találat a Google-on.  "Ott volt talán még a dédöregapjuk rehűtt mándlija is" (http://duol.hu/hetvege/az-uj-menyecske-1104908), "rehült  rehűtt  mn. 'korhadt, rothadásnak indult'" (miszla.hu/wp-content/uploads/2011/03/nagy_istvanne_bilingerezes.doc). Még Illyés Gyula írásában  forul elő.

Úgy gondolom, hogy a "rohadt" magas hangrendű változata, ahogy a gége mély hangrendű változata, a giga is használatos volt gyerekkoromban.

 

SZŰZNI

Tudsz-e szűzni? Mert én tudok ám! Ennek ugyan semmi köze az ártatlansághoz.  Nagyon csodálkoztam, amikor kamaszként elkerültem otthonról, hogy másutt kacsázni szoktak. Nem úgy értem, hogy kacsázva járni, hanem úgy dobni lapos kavicsot a víz felszínére, hogy az minél többször visszapattanjon, mielőtt elmerül. 

 

 TUTYËLLA, TÁNYÉRRÚZSA

A tutyëlla a napraforgó megfelelője.Gyerekkoromban általában ezt használták/ használtuk.Az idősebbek(nagy és dédszülők egy sokkal szebb szóval tányérrúzsának nevezték. (Kissóti)

 

 

KUVACS

Gyerökkoromba' a kavicsot mink kuvacsnak montuk.Máshun nem hallottam, nem tudom, hogy ez tájnyeevi szó-ë?

Beütöttem a gugliba és azt dobta ki, hogy az ÚMTsz szerint a székelyfődi Marosszékön hasznájják. (Kissóti)

 

 

GUDRA

A gudrát a rövid= kurta értelemben használták, de annak lekicsinylő, nevetséges értelmében. Olyant is hallottam, hogy helytelen, nevetséges viselkedésre használták a szóból képzett ige: "Në gudrákodj má!" (Kissóti)l

A világhálón néhány magyar családnév mellett csak a NÉPSZÓTÁR ismeri 'idétlen, röhejes' jelentéssel (http://nepszotar.com/?szo=gudra). Föltételezem, hogy a 'kurta' melléléknév alakult át gudrává. A  szóeleji k zöngésedésére anyanyelvjárásomban példa lehet a kunyhó > gunyhó, a szóbelseji -rt- hangkapcsolat hangátvetéssel változhatott -tr- > -dr-ré.

Az index.hu névtani fórumán LvT máképp gondolja: "Ballagi Mór a szótárában hoz egy tájszó minősítésű guduc ’semmire kellő, alávaló, jellemtelen’ melléknevet. Lehet, hogy a gudra ezzel van kapcsolatban játszi képzésen keresztül."

SZIROGY

A szüleimtől hallottam hajdanán ezt a szót. Azt jelenti, hogy a hódaránál nagyobb szemcsés, hó jellegű csapadék esik. Nem jég, hanem fehér, könnyű mint a hódara, csak szemcsésebb, majnem rizsszem nagyságú. Ilyen esett Solton, amikor otthon voltam. Egyből bevillant ez az elfelejtett szó. (Nagy Gábor)

 

TERŐ

"Ilyen sárban ekkora terőt nem bírnak el a lovak" - mondta a szomszédunk, Sándor bácsi. 

Nekünk már nem voltak lovaink, kisgyerekként ezért is néztem föl rá és jegyeztem meg minden szavát, amit a lovakról mondott.

Az idézett mondatot mindenki érti, köznyelvi szóval teherről van szó. Arany János ismert balladájában tereh alakban fordul elő:

"Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh ..."

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó a bajor-oszták trächt származéka, amelyből a tereh alakon keresztül lett a mai 'teher' - és ez az alakváltozat is létezett, őrződött meg a mi nyelvjárásunkban.

 

 

PIKÉT

Ennek a szónak az internetes Wiikiszótár ismeri a nyelvjárási jelentését is: Feltűnő, kiemelkedő hely, rész. Solton, ahogy megtudtam Kiss Józseftől, a SoltiLegendárium adminisztrátorától, az hogy „kinn a pikétön” azt jelenti, kietlen pusztaságban vagy a senki földjén.

 

 

KUSZA

 

a töltött káposztának a savanyú káposzta része, tudtam meg a solti Joó Lidiától: "Finom ez a töltött káposzta, de a kusza a legfinomabb benne", mondta magyarázatul.

A Magyar Tájszótár szerrint  a jelentése „farkatlan: kusza tyúk, kusza veréb” (MTSz),

A Wikiszótár (https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Kusza) így magyarázza az eredetét: [kusza < ómagyar: koszó, kosza (tollatlan, farkatlan) < ősmagyar: gusza, guja (rövid, farkatlan) < dravida: kurlei (farkatlan)]

 

 

 

SZÁRMA

 

más szóval savanyúfej Szeged környékén használt szó jelentését Jójárt Erika így magyarázza: "A tőtöttkáposztába' a husi a takart, a savanyú mög a káposztalevél, amibe tekerik."

A Szó Jelentése.com weboldalon ez olvasható róla: "Némely tájékon, nevezetesen Kecskemét vidékén am. töltött káposzta, vagy, mint másutt nevezik: takart. Török eredetü; t. i. a török nyelvben szár-mak am. tölteni, begöngyölni, honnan szárma valósággal eléfordúl magában a török nyelvben is, és jelent káposztáb., vagy szőlőlevélbe göngyöngetett rist és vagdalt húst azaz töltött káposztát vagy töltött szőlőlevelet."

Eredetét így vezeti le a www.szomagyarito.hu:

tör. sarma 'tekercs (papír stb.), pakolás (testre)' < sarmak 'fölteker vmit vmire, becsomagol vmit, becsavar (anyaggal stb.), beköt, bekötöz (sebet), összeteker, összegöngyöl, sodor (cigarettát stb.)' < prototürk *sạr- 'körülcsavar, körülteker' < protoaltaji *sero 'görbe, hajl(ít)ott, összeteker(csel)t, összecsavart' < eurázsiai *Cɜrɜ 'csavar, (össze)fon, sodor, teker'

 

 

RICA

 

"A szotyát a szögedi piarcon mai napig úgy áruúják a nénik, hogy rica. Mikó Sótra kőtöztünk, aszt' mögkérdözték, kérök-ë szotyát, aszontam, nem, mert gőzöm nem vót, mi az", mondja Jójárt Erika a Solti Legendárium hozzászólásai között. 

Van ilyen keresztnév is: Boldog Rica lengyel királyné után (https://archiv.katolikus.hu/szentek2/NEVEK/00000018.HTM), de nem valószínú, hogy ebbőla keresztnévből eredeztethető.

 

 

GURNICÁS

 

- minden egészségtelenül vékony emberre, illetve beteg macskára mondódott, magyarázza Óbermajer Efel László a Solti Legendárium weboldalon.

Hiába kerestem, az interneten nem találtam a szóra etimológiát. Úgy gondolom, az alapszó a lengyel górnik [gurnik] = bányász. Ennek núnemű alakja a gurnica (bányásznő, bányászfeleség). Köztük  biztosan sok volt a "gurnicás".

 

 

CSESZER

 

 - Szintén a mamám mondta, amikor pl a bicikli sárvédője beleért a kerékbe, hogy cseszer a kerék, cseszeri stb. (súrlódik) Nem hallottam még máshol, mondjuk a vérvonal Szlovákiából származik, lehet, onnan hozta be nagymutter, írja Gudmon Tamás a Solti Legendáriumon tett hozzászólásában.

Más jelentése: „Cseszer, 1. csavar, teker, ficamít; 2. közösül (tájszóval),"(http://bitepito.hu/rejtveny/index.php?searchinput=cseszer)

 

BUTYKÁL, ÖSSZEBUTYKÁL

- Összebutykálta csak a kertet, aztán itt hagyta, mint eb a ... (hadd ne folytassam az ismert szóláshasonlatot!) – morogtam magamban, miközben a parlagot ásóval igyekeztem ismét bevethetővé tenni. Az történt, hogy a traktoros vállalkozó föltörte az elgyomosodott kertet, magasan kifordított talajt és mély barázdákat hagyva maga után. El kellett volna munkálnia, de közben elment a kedve az egésztől.

De rég jutott eszembe ez a szó! Több, mint öt évtizede, még a múlt évszázadban mondták Solton, ha nem ízlett a gyereknek az étel, csak butykálja, nem eszi.

Meglepődtem, hogy a világhálós kereső egyetlen megfelelést sem talált.

Nosza, lássuk, mire emlékeztet!

Butykos – az értelmező szótár a bugyborékolás hangját utánzó bugyog szóból eredezteti. Bütykös - a bütyök szóról azt írja, hogy hangfestő eredetű, valószínűleg összefügg a butykó (‘bunkó’) meg a buci, bucka szavakkal is. A „butykosbóligét képezves a „butykol” hangsor adódna, míg a „buckából” a hosszú magánhangzós »buckál”. A „bucka” szót a szótár ‘púp, dudor’ értelmű buc tő [a régi nyelvi, mára elavult ’lábszár, comb’ jelentésű bonc főnév [1193 tn. (?), 1512 k.] változata] -ka kicsinyítő képzővel formált származékának tartja.

Én ezzel a föltételezett „buckál” igével rokonítom, ehhez c~ty hangváltozást tételezek föl.

 

 

KECEMACA

- olyan emberre mondták Solton, aki ügyetlenkedett, vagy erővel nem bírta végezni a munkáját. Kínlódva, erőlködve próbált valamit csinálni, de nem haladt vele. Igei alakja a ”kecemacál”. Nagy Gábor közlése.

A Google-kereső nem talál rá példát. Hangulatfestő álikerszó, legközelebbi rokona a teszetosza.

 

 

CINGAMANGÁL

Solton töltött kisgyerekkoromban mondtam ezt a szót. Jelentése: ügyetlenül, a tárgyban kárt okozva ráncigál, cibál.

A világhálón hét adatot talált hozzá a Google keresője, ebből is három-négy a Szinnyei József szerkesztette Magyar tájszótár, a maradék meg rejtvényfejtő segédlet. A szótár kiskunsági eredetűnek tudja.

Elhomályosult jelentésű szópárból alkotott ikerszó, a „cinga” előtag ugyanebben a szótárban Kalocsáról származó adat „ereszről lelógó jégcsap” jelentéssel. A szót a csüngő szóval tartom rokoníthatónak, az utótagot talán a munkával.

 

 

PURUTTYA

Kiss József tájékoztatása szerint Solton igénytelen, rossz minőségű jelentéssel használt melléknév: „Hogy löhet ilyen puruttya munkát végezni?”, vagy határozóraggal: „Hogy löhet ilyen puruttyán fölőtözni?”

Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára szerint a „rút” szó (*rútia) alakult ruttyává, az előtag a ma már nem használt „pih” megvetést kifejező indulatszó lenne.

Én a „poronty” szavunkkal tartom rokoníthatónak abból a meggondolásból, hogy ami kisgyerekes, az olyan is, azt nem lehet komolyan venni.

A Magyar etimológiai szótár szerint tisztázatlan eredetű román prunc (‘csecsemő’) átvétele a poronty. Talán a késő latin princepsből (‘fejedelem’) francia közvetítéssel a német nyelvben kialakult „princ” (királyfi) románosodott el prunccá?

Az angol nyelvű Wiktionary („A szabad szótár”) két etimológiát kínál, vagy a klasszikus latin „puer” (fiú) köznyelvi kicsinyítő képzős *puerunculus -> *pueruncus alakjából, vagy az ószláv *prǫtъ -> prǫtьče (mai orosz прут”vessző, gally”) szóból.

Egyik származtatás sem nagyon meggyőző.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

I think, that you are mistaken. I can prove it. Write to me in PM, we will communicate.

(Chesterfat, 2021.12.08 07:47)

You are mistaken. Let's discuss.

Hi

(Williamextiz, 2021.10.18 15:25)


Awesome issues here. I am very glad to look your article. Thanks so much and I am having a look forward to contact you. Will you kindly drop me a mail?

Re: Hi

(Deák Ferenc, 2021.10.25 20:09)

ertokos@gmail. com
I look forward to your letter.

Re: Hi

(Deák Ferenc, 2021.12.07 19:12)

ertokos@gmail.com
The previous title has expired. czF

I apologise, but, in my opinion, you are not right. I am assured. I can prove it.

(Anthonyengek, 2021.12.07 07:14)

Precisely in the purpose :)

Re: I apologise, but, in my opinion, you are not right. I am assured. I can prove it.

(Deák Ferenc, 2021.12.07 13:12)

I wonder why (czF)

sm&auml;rtlindring i livets slutskede

(sm&auml;rtlindring i livets slutskede, 2021.09.16 04:48)


magnificent submit, very informative. I wonder why the opposite experts of this sector do not notice this. You should proceed your writing. I am sure, you have a huge readers' base already! sm&auml;rtlindring i livets slutskede tecve.prizsewoman.com/map10.php

Selfemra

(Flonital, 2021.09.13 18:16)


Magnificent beat ! I wish to apprentice while you amend your site, how can i subscribe for a blog website? The account helped me a acceptable deal. I had been a little bit acquainted of this your broadcast offered bright clear idea

Just wanted to say Hi!

(Lowell, 2021.08.25 22:27)

Hookup Ladies Makes use of Free Affairs? An Incredible Side
to side Reward!

Free hookup females free best hookups online is the solution if
you're sick and tired of planning to night clubs and groups merely to be prevented, or perhaps
worse, laughed at. I know what it's like because I've been there.
I was individual and eager during the time -- I required a fresh spouse -- but
I continued attempting because I needed not any other
selection. If you're just one guy who wishes to hookup with alluring
ladies without planning to those spots where girls are alone,
this post might just improve your lifestyle.
It can make clear why courting on-line is the perfect alternative if you're a
masculine who seems to be shy to strategy an attractive female within a nightclub or club.

bugger off from

(samoylovvasiliy747abfn, 2021.08.23 00:53)

thanks all everybody download and resort to my emissary

if it good and de luxe corrupt it choose ibox me . fb or email bemoc301@gmail.com

thanks. i expect prodigy
why dont obtaining transaction it ?
proxy free alongside mr Danh

поликлиновой ремень купить минске

(Robertfmo, 2021.08.19 09:19)

Добрый день дамы и господа

Отопление
С приходом холодов для владельцев загородного жилья остро встает проблема отопления.

Как показывает практика - лучше не дожидаться понижения температуры и не делать все работы по установке отопительного оборудования в спешке.

Лучше заранее продумать варианты отопления и установить инженерные системы до наступления холодов. Многие отделочные материалы (декоративные покрытия, гипсокартон, штукатурка и прочие) крайне плохо переносят колебания влажности и температуры. Неминуемо возникают трещины, отслоения, конденсат, плесень и все это ведет к ремонту по новой. Для поддержания тепла в доме можно использовать: дрова и уголь; мазут, дизель, бензин, сетевой и баллонный газ, электричество.

Подбор топлива и отопительной системы зависит от финансовых возможностей, доступности топлива и возможности совмещения различных видов топлива. На сегодняшний день можно подобрать один из многих способов обогрева загородного жилья: от котлов на твёрдом топливе до ультрасовременных инфракрасных приборов и термальных насосов, который будет максимально удобен для использования именно в вашем жилище.

Мы рады Вам предложить следующие услуги:
Составление проекта и сметы для подключения водоснабжения внутри строения.
Составление проекта и сметы для подключения отопительной системы.
Установку газового котла (электрического, твердотопливного, пелетного).
Наладку работы котельной: установку бойлера, накопителей воды, монтаж циркуляционных насосов.
Раскладку тёплых полов.
Установку отопительных радиаторов (батарей).
Устройство санузлов.
Сборку душевых кабинок.
Установку фильтров и систем очистки.
В нашей компании с радостью Вам помогут: дадут практический совет и проконсультируют, грамотно составят проект, предварительную смету, учитывая финансовые возможности и личные запросы. Монтаж систем проведут квалифицированные мастера максимально качественно в сжатые сроки с гарантией, и с индивидуальным подходом к каждому клиенту.
Экономия на квалифицированных мастерах может обернуться неполадками системы. Именно поэтому важно продумать все до мелочей, и доверить работу профессионалам.
Николай. Специалист по отоплению.
Специалист по отоплению Николай даст дельный совет как не купить больше трубы, чем это необходимо или где лучше установить термостат. Николай в курсе всех новинок в области обогрева частного дома и для этого с постоянной периодичностью посещает всемирные выставки проходящие в Германии, Италии, Китае и других странах.
Заполните форму ниже или звоните нам по телефону:+375 (29) 186-45-03
Консультация
Бесплатная от специалиста по бурению

Im happy I finally signed up

(Misty, 2021.08.10 19:33)

Hookup Women Employs Totally free Issues? A Great Horizontal Gain!

Totally free hookup ladies free best hookups online is the
perfect solution if you're sick and tired of planning to cafes and night clubs just to be ignored,
and even even worse, laughed at. I understand what it's like because
I've been there. I had been solitary and needy back into the day -- I necessary a new
lover -- having said that i kept on attempting because I needed not any other selection. If you're an individual gentleman who
wishes to hookup with alluring females without gonna those locations where women are alone, this write-up might just improve
your life. It would describe why online dating on the internet is the best choice if you're
a guy that is shy to approach an attractive female in the bar
or team.

гильзы цилиндров двигателя купить

(Donaldnfw, 2021.07.25 14:47)

Приветствую Вас дамы и господа
Обустройство скважины с кессоном из бетонных колец Использование кессона из бетонных колец при обустройстве скважины – правильный выбор в пользу долгой службы Вашей скважины – порядка 70-100 лет. Бетонная конструкция самая прочная и устойчивая из всех конструкций, использующихся при защите и обустройстве скважин. Такие кессоны под своей тяжестью не сдвинуться даже под большим напором воды. Отменная защита Вашей скважине гарантирована.
Монтаж кессона из бетонных колец и завершение обустройства скважины:
Вокруг обсадной трубы экскаватор выкапывает котлован шириной около 2 м. Данные для глубины берутся из паспорта на скважину. Дно котлована выравнивают.
С помощью крана на дно котлована опускают бетонную плиту с отверстием для обсадной трубы – дно будущего кессона. Использование донной плиты обязательно ввиду риска усадки и вымывания грунта под кессоном.
Далее с помощью крана на бетонной плите размещают от 2 до 4 бетонных колец. Стандартная высота кольца составляет 90 см.
Далее рабочий с помощью лестницы спускается вниз, заделывает стыки бетонных колец цементным раствором.
Отверстие вокруг обсадной трубы засыпается плотно мелким щебнем либо цементно-песчаной смесью.
В первом бетонном кольце проделывают отверстия для вывода труб. Выкапывают траншею от кессона в дом, для прокладки водопровода.
Прокладывают водопровод. Выводят систему полива участка.
Устанавливают в кессоне гидроаккумулятор, фильтр, системы автоматики.
Поверх бетонных колец опускают верхнюю плиту. Отверстие для обслуживания обустроенной скважины закрывается полимерной крышкой люка.
Стыки заделывают цементным раствором.
Щели вокруг кессона засыпаются выкопанным ранее песком.Монтаж кессона и обустройство скважины закончено

billiga pannband till h&auml;st

(billiga pannband till h&auml;st, 2021.07.23 21:06)


This design is spectacular! You definitely know how to keep a reader entertained. Between your wit and your videos, I was almost moved to start my own blog (well, almost...HaHa!) Fantastic job. I really loved what you had to say, and more than that, how you presented it. Too cool! billiga pannband till h&auml;st provl.prizsewoman.com/map6.php

корпус топливного фильтра минск

(Andreieyu, 2021.07.17 09:24)

Скважины на водопонижение в Минске и области — Бурение Скважин
Прежде чем начинать масштабное строительство, которое предполагает значительный объем земляных работ или же работ, связанных с осваиванием горной местности, важно позаботиться о предотвращении подтопления грунтовыми водами. Если нижняя зона вырытого котлована затоплена грунтовой водой, дальнейшее строительство стоит под вопросом. Спасти ситуацию и осушить площадь для стройки, могут скважины на водопонижение в Минске. Обустройством скважин на водопонижение уже не первый год занимается компания БурАвтоГруп. Скважины на водопонижение – это гидротехнические сооружение для откачки и сбора накопившейся грунтовой воды.Для чего используются водопонижающие скважины Услугой бурение скважин на водопонижение в минской области пользуются при особом строении грунта, при затоплении земли. Обычно, такие скважины располагаются по всему периметру стройплощадки либо в небольшом удалении от зоны проведения работ.Цель оборудования водопонижающей скважины Скважина для воды на участке делается для того чтобы получить депрессионную воронку, то есть создать такие условия, чтобы подземные воды опустились ниже уровня проведения строительных земляных работ. Благодаря тому, что работы могут быть проведены локально, появляется возможность проведения стройки с начального этапа, при этом риск подтопления снижается до нуля. В зависимости от имеющихся геологических условий, водопонижающие скважины обустраиваются несколькими способами.Этапность работ при бурении скважин на водопонижение
Технология бурения скважин на понижение предполагает наличие нескольких установок, расположенных по периметру строительного котлована. В таких скважинах, которые часто называют иголками, устанавливаются фильтры и погружные насосы для откачки воды. Накопленная вода после осушения сливается за территорией строительной площадки.
При заказе услуги по установке скважины на понижение воды, специалисты предприятия производят постоянный контроль уровня залегания грунтовой воды и контролируют технические параметры.По окончанию работ по откачке, производится тампонаж ликвидационного типа. Если скважина была установлена в глинистой почве, тампонирование производят глиной, в скалистой – бетоном или раствором цемента.Разновидности скважин на водопонижение в Минске
Бурение скважин для осушения участков может осуществляться наклонно или вертикально, тип бурения выбирается в зависимости от особенностей грунта. Есть несколько разновидностей скважин такого типа:Комбинированный. Скважина бурится до первого водного уровня, после чего монтируется водоподъемник для откачки.
Водопоглащающий. Этот тип используют тогда, когда нужно опустить поднявшиеся грунтовые воды в земляные пластыниже указанного уровня понижения воды Самоизливающийся. Данный тип рекомендован в тех случаях, когда нужно снизить давление воды в горизонте или если требуется значительное понижение воды на строительном участке. В технологии бурения скважин для водопонижения используют несколько типов установок:Роторные Шнековые Ударно-канатные Вращательные
Компания «БурАвтоГрупп» использует самый современный роторный способ бурения скважин в Минской области, так как с его помощью можно освоить грунт любой сложности и степени мягкости. Это значительно ускоряет срок изготовления скважины на водопонижение и делает конструкцию более крепкой.

Larrymon

(Larrymon, 2021.07.14 17:45)


Thanks for finally talking about > %blog_title% < Loved it!

Предлагаем скидки Устранение сайтов конкурента только сегодня

(AntonVlasow, 2021.07.13 18:19)


С радостью приветствуем вас!
Выполняем лучшие "смертоносные" прогоны для веб-сайтов ваших конкурентов. Стоимость: от 2 тыс р.
- Гарантированный эффект. Интернет-сайты точно "умрут".
- Предельно возможное количество отрицательных фитбеков.
- Наша особая база - выжимка максимально сильных площадок из 10 000 000 ресурсов (вирусные, спамные, порно и тому подобные). Это работает безотказно.
- Прогон проводится сразу с 4-х мощных серверов.
- Непрерывный спам токсичных ссылок на официальный емейл.
- Растянем по времени сколько угодно.
- Прогон с запретными ключами.
- При двух прогонах - выгодные бонусы.

Стоимость 6000 рублей
Полная отчётность.
Оплата: Qiwi, Yandex.Money, Bitcoin, Visa, MasterCard...

Telgrm: @xrumers
Skype: xrumer.pro
WhatsApp: +7(977)536-08-36
маил: support@xrumer.cc

Только эти!
А тАкож Работаем со Студиями!

FrankNuh

(FrankNuh, 2021.07.09 22:58)


magnificent issues altogether, you just gained a new reader. What might you recommend in regards to your submit that you simply made some days in the past? Any sure?

Im happy I now registered

(Annett, 2021.06.30 04:18)

Hookup Women Makes use of Free of charge Matters? A Fantastic Side to side Advantage!



Free hookup females dating on the web is the perfect solution if you're tired with gonna pubs and clubs only to be ignored, and even more serious, laughed at.
I know what it's like because I've been there.

I had been individual and eager in the working day -- I required a brand new
spouse -- nevertheless i continued seeking because I needed not any other choice.

If you're a single gentleman who would like to hookup with sexy ladies without going to
those spots where the girls are alone, this post might just improve your lifestyle.
It would explain why online dating on the internet is the best substitute if you're
a guy that is too shy to method a wonderful lady in a pub or team.

скважина сколько воды

(Robertfqv, 2021.06.23 19:02)

Доброго времени суток друзья

Бурение скважин
В этой статье мы Вам расскажем для чего необходимо бурение и какие виды бурения бывают.

Для чего необходимо бурение скважины?
В загородных постройках, которые находятся на большом расстоянии от централизованных систем, остро встает вопрос персонального водоснабжения. Использование подземных источников позволяет вести автономное существование с максимальным и рациональным уровнем комфорта.

Помимо обеспечения водой, крайне необходимо чтобы вода была и пригодной к употреблению и использованию в домашних условиях. Подземные воды, изолированные толщами горных пород от поверхностного загрязнения, отвечают санитарным нормам, установленным для воды бытового назначения. При дополнительной очистке, проходя через фильтровальное устройство, они приобретают высокое качество. Для того чтобы получить доступ к источникам воды — требуется бурение скважин под воду.

Для определения способа бурения водозаборной скважины на участке нужно правильно определить глубину уровня подземных вод и породы геологического разреза, которые подлежат проходке. Правильно выбранная технология бурения скважин на воду позволит быстро пробурить скважину, избежать аварийных ситуаций при бурении. Наши специалисты выедут на участок и помогут определить вид и способ бурения, который будет оптимальным именно для вашего участка.

Бурение скважины
Бурение скважин — это способ и режим разрушения различных горных пород, очищение ствола скважины и укрепление ее стенок, оборудование водоприемной части.

В процессе бурения будет образовано направленное отверстие цилиндрической формы в породе, которое необходимо для монтажа обсадной колоны. Такая скважина представляет собой гидротехническое сооружение, имеющее круглое сечение, а глубина ее бурения зависит от особенностей грунта. Перед тем, как обустроить водозабор необходимо установить на какой глубине находится, водоносные слои и от этого будет зависеть способ бурения, которое бывает роторным и шнековым.

Виды бурения
Шнековое Бурение — это способ вращательного бурения при котором порода от забоя до верха скважины поднимается при помощи шнека — буровой трубы с наваренной на неё стальной лентой. На нижнем конце первого шнека установлен режущий наконечник, он при вращении разрыхляет почву и по шнеку порода поднимается от забоя до устья скважины. Шнековый способ применяется при бурении неглубоких скважин в песчаных и глинистых породах, а так же в породах средней твердости.

Стоимость такого бурения в нашей компании 55 рублей за метр погонный.

Роторное Бурение (Бурение с промывкой или продувкой). При таком способе бурения используется оборудования вращательного типа. Порода разрушается специальным инструментом долотом. В результате поступательно-вращательных движений, оборудование постепенно заглубляется, а почва из забоя выводится наружу глиняным раствором, водой или сжатым воздухом. Применяется для бурения как мягких, так и твёрдых пород на довольно большую глубину. Скважины, сделанные роторным способом имеют более продолжительный срок службы.

Роторное Бурение в нашей организации стоит 60 рублей за метр погонный.

Виталий и Евгений - специалисты по бурению!

Виталий и Евгений — специалисты по бурению!
Пробурили на двоих не одну сотню скважин с 2006 года! Имея огромный опыт за плечами наши сотрудники нацелены на бурение в максимально короткие сроки, минимизируя ошибки и оперативно решать возникшие трудности на пути к вашей воде! А благодаря собственному автопарку, буровых установок, большого и дружного коллектива мы можем предложить максимально интересные условия для сотрудничества!

Задать интересующие вопросы можно заполнив форму ниже или позвонить нам по телефону:

+375 (29) 186-45-03

Обещаем, Вы не пожалеете!


1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15

Következő »